Saturday, November 17, 2012

Sequens - Magyar történelem (2012)

Ajánlófilm: http://goo.gl/8JKCy

Melyik fejedelemhez köthető Erdély aranykora? Milyen ütközetekben vett részt a honvédsereg a tavaszi hadjárat során? Mi volt az első balatoni gőzhajó neve? Ki írta a Jónás könyvét? Mikor forgatták a Körhintát? Ezekre és számos hasonló kérdésre is választ kap ebben a könyvben, amely gyorsan és lényegre törően teszi elérhetővé a magyar történelem, kultúra és tudomány fontos tényeit. Ideális felkészítő anyag iskolásoknak és felnőtteknek egyaránt. Vizuális típus? A könyvben található időszalagok bőséges képanyaga elvezeti a megfelelő információhoz. A kötetet név- és fogalommagyarázatok, valamint térképek egészítik ki. Külön ajánljuk a válogatott történelmi szövegrészleteket, melyek által a régiek szólnak az olvasóhoz.

Virágvölgyi András Magyar történelem című könyve megvásárolható a kiadónál és a nagyobb terjesztőknél (kattintson a linkekre):
A könyv a Facebookon mintaoldalakkal:





Sunday, December 6, 2009

Sequens - Magyar Történelem (2001, 2002)


"Praktikus jelölési rendszerével és világos elrendezésével a kézikönyv segítséget nyújt, hogy eligazodhassunk a magyar történelem századaiban. A szerzõ mindvégig tartózkodott az ideológiai minõsítésektõl, csak a biztos tények bemutatására törekedett. Forrásjegyzéke egyedülálló gyûjtemény a korabeli események szemléltetéséhez. Gazdag képillusztrációi azt is megmutatják, hogy bár a tények ismerete megkerülhetetlen, de ennél többrõl is szólhat a történelem."


Virágvölgyi András: Hunyadi Mátyás arcai (2008)


A Hunyadi Mátyás életét bemutató, igényes kivitelezésû kötet eredeti, ugyanakkor hatékony módon közelíti meg a történelmi tudás átadását. E sok rétû, gazdag kötetbõl felnõtt segítségével már a legkisebb korosztály is történelmi ismeretekhez juthat (s eközben a szülõ sem unatkozik), míg a fõ szöveg és a lapszéli jegyzetek a felsõ tagozatosok és gimnazisták számára jelent nagy segítséget az iskolai tananyaghoz. A tartalmas kiadvány minden olvasónak bátran ajánlható.


US History App (2009)

Summa Artium (2009)

Summa Artium (2007)

Korona / Kiállítás (2007)



Buda Memory Book (2007)

Batthyány / Kiállítás (2007)

Saturday, December 5, 2009

Bartók / Kiállítás (2006)

1956 / Kiállítás (2006)



József Attila / Kiállítás (2005)

AISB Memory Book (2005)

Balassi CDROM (2004)



Balassi Bálint CD-n
2004. szeptember 28. 21:18
[MTI]

A Balassi - A költő élete és versei címû CD-ROM budapesti bemutatóját E. Csorba Csilla, Várkonyi Gábor és Virágvölgyi András kedden tartották a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Az intézmény a Balassi Bálint-emlékév központi rendezvényéhez, a 450 éve született költő és végvári katona életművét bemutató vándorkiállításához kapcsolódva adta közre a tárlat interaktív katalógusát. Eredeti metszetek felhasználásával készült animációs kisfilmből tájékozódhat az érdeklődők a poéta életéről és a korszakról.

A verseket írott és megzenésített formában, valamint Szabó András előadásában is tartalmazza a CD. A galéria rovatban a korabeli ékszerek és dísztárgyak másolatai betekintéssel szolgálnak a XVI. századi életmódba, a szokásokba.

A kiadvány megjelentetését támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Nemzeti Évfordulók Titkársága.

Typographer (1997)

Friday, November 6, 2009

Mátyás-könyv (mult-kor.hu)


Virágvölgyi András 17 képet elevenített meg a nagy uralkodó életéből. A fejezetek találó idézetekkel kezdődnek, amelyek kortársak (Janus Pannonius), vagy későbbi költők (pl. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre) műveiből származnak. A Mátyás korára vonatkozó legfontosabb ismeretek közlését nagyon ötletesen sikerült megoldani: a fő szöveg mellett, apróbb betűvel szedve kerültek elhelyezésre a különböző nevek és fogalmak, amelyek jó támpontul szolgálnak a háttéranyag elsajátításához. A szerző nem bombázza felesleges adatokkal az olvasót, csak a leglényegesebb információkat válogatta be. Ha szükségesnek tartja, akkor időnként kitekint a Kárpát-medencén túlra: az Ebben az időben történt… című, formailag is elkülönülő rész a nemzetközi történésekkel foglalkozik. Az események térbeli elhelyezését térképvázlatok segítik.

A bevezetésről igazában nem beszélhetünk, ezt egy, a késő középkori Magyarország társadalmi helyzetét bemutató rövid ismertetés helyettesíti. Mátyás király életébe testvére, László kivégzése idején, 1457. március 16-án kapcsolódunk be. A fejezet valóban drámai, mivel itt majdnem megpecsételődött a Hunyadi család sorsa. A magyar politika azonban forgandó, ezért László halála után majdnem egy évvel Szegeden megállapodtak a szembenálló felek. Az idősebb Hunyadi testvér kivégzése mellett kardoskodó Garai elfogadta Mátyást királynak, de csak azzal a feltétellel, ha feleségül veszi Anna nevű leányát. Szilágyi Mihály pedig a kormányzói tisztre pályázott. A paktumot megkötők azonban egy valakivel, magával az ifjú Hunyadi Mátyással nem számoltak.

A királyválasztás idején Mátyás még Podjebrád György „vendégszeretetét” élvezte, az örömhír közlésének a megtörténtét Virágvölgyi elegánsan oldotta meg. Podjebrád természetesen ki akarta használni az ebben rejlő lehetőségeket, ezért a szövetségkötést leányának férjhez adásával kívánta megpecsételni. A fiatal király a cseh-magyar határon fekvő Starznice (Strassnitz) városában találkozott az érte jövő magyarokkal. Az ambiciózus Mátyást bosszantotta, hogy Szilágyi és Podjebrád lekötelezettje lett. A két házassági ígéret nehéz helyzet elé állította, de végül Katalint választotta, „akinek alakját, arcát és testi épségét” ismerte. Mivel a Szent Korona még Frigyes császárnál volt, ezért a magyar urak a trónra ültetés rítusa mellett döntöttek.

Uralkodása elején Mátyásnak rendkívül komoly problémákkal kellett szembenéznie, határozott fellépésével legyőzte az előtte álló nehézségeket. Az egyik legsúlyosabbat a Felvidéken garázdálkodó Jan Giskra jelentette, akit még Erzsébet, László király édesanyja hívott be az országba. A hadjárat elhúzódott, végül a zsoldosvezér elfogadta Mátyás békeajánlatát. Egyik alvezére, egy bizonyos Svehla nem hajlott a megegyezésre, ezért neki az akasztófa jutott osztályrészül. 1459-ben pártütéssel kellett szembenéznie Mátyásnak. Garait nagy csalódás érte, amikor megtudta, hogy a szegedi megállapodással ellentétben leányából mégsem lesz királyné. Tervei kivitelezésében számíthatott Újlakira. A magyar főurak egy része inkább Habsburg Frigyest látta volna szívesebben a magyar trónon, ugyanakkor Mátyás sem tétlenkedett. Ügyes lépésekkel rávette Újlakit a megegyezésre.

A Borbála című fejezetben nagyon sok minden történik, Virágvölgyi történelmi alapokon nyugvó fantáziája talán itt szárnyalhatott a legjobban. Mátyás és Frigyes közötti, az „odamondogatást” sem nélkülöző párbeszéde rávilágít arra, hogy a magyar király a német-római császári trón megszerzése érdekében tett erőfeszítései hasztalannak bizonyultak. Az egyik, a számára szervezett mulatságon látta meg Borbálát, aki rendkívül nagy hatást gyakorolt rá, nem is törődött a leány nem hozzá illő származásával. Az udvarlás során a király nem hazudtolta meg önmagát, uralkodói voltát álruha mögé rejtette, Janus Pannonius-szal íratott verset, sőt még a lovagi tornát is vállalta érte. A király azonban Borbálát nem vehette feleségül, a nőnek távoznia kellett az udvarból, amikor felmerült annak a lehetősége, hogy Mátyás házasságot köthet az előkelőbb Aragóniai Beatrixszal.

A Mátyás-elleni összeesküvést bemutató fejezetben a király másik oldalát ismerhetjük meg. A csehek elleni háború komoly változásokat okozott, az ország nagyhatalmú egyházi és világi urai közül többen nem támogatták. A huszita érzelmű Podjebrád György halála után a cseh rendek a katolikus Jagelló Ulászlót, IV. Kázmér lengyel király fiát választották királlyá. Mátyást ez a döntés rendkívül dühítette, mivel ő maga is meg akarta szerezni a cseh trónt. A háborút folytatni akarta, de ehhez szüksége volt a királyi tanács beleegyezésére. Az előkelők véleményét Vitéz János foglalta össze, aki a király a király döntései közül többnek megkérdőjelezte a jogosságát. Mátyás elvesztette a fejét, és megütötte egyik legfőbb támaszát. Ekkor a hangadók a királyt meg akarták fosztani hatalmától, és behívták az országba a lengyel király másik fiát, Kázmért. Mátyás azonban most is gyorsan lépett, az országgyűlésen hűségnyilatkozatot csikart ki a főuraktól, Vitézt pedig szobafogságra ítélte.

Az utolsó fejezetben egy megfáradt, meggyötört, politikai célok nélküli uralkodóról olvashatunk. Aki elfoglalta ugyan Bécset, de nagy példaképének, Zsigmondnak szinte egész Európára kiterjedő hatalmát már nem tudta elérni. A német választófejedelmek Habsburg Miksa mellett tették le a voksukat, megijedtek Mátyás nagyra törő terveitől. 1490. április 6-án pedig a nagy király minden elképzelése az enyészeté lett.

Virágvölgyi András szép, ízléses és informatív könyvvel lepte meg fiatal olvasóit. Kelemen Ágnes és Jeney Zoltán pazar illusztrációi életre keltik a 15. század második felének izgalmas világát. A szerző jól választotta ki Hunyadi Mátyás uralkodásának legfőbb állomásait, a szemlélődő valóban megismerheti a király különböző arcait: ilyenek is lehettek.

Virágvölgyi András: A király. Hunyadi Mátyás arcai. Budapest, 2008. Pytheas Könyvkiadó, 64 oldal, 2990 Ft.


A király - Hunyadi Mátyás arcai


Virágvölgyi András: A király - Hunyadi Mátyás arcai

Megszokottá vált, hogy szinte minden év valamilyen, időnként ugyanabban az esztendőben egyszerre akár több esemény, eseménysor évfordulója kapcsán valaminek az "Év"-e lesz. 2008-ban Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulójára emlékezve az európai kultúrtörténet egyik legjelentősebb, Magyarországot a korabeli európai nagyhatalmak rangjára emelő korszakát ünnepeljük, "reneszánsz évet" ülünk.

Az is megszokottá vált, hogy egy ilyen országos szintű emlékezést kulturális események sora kíséri. A központi rendezvények hátterében egyéni kezdeményezések is megbújnak - ilyen Virágvölgyi András könyve is, Mátyásról, a nagy törökverő fiáról, a királyról, a gazdasági reformerről, a Bibliotheca Corviniana megálmodójáról és megalapítójáról, a hadvezérről, a hódítóról, a politikusról, "A" fejedelemről. Vagyis a magyar történelemnek arról az uralkodójáról, aki tizenöt évesen, egy zűrzavaros és vészterhes időszakban trónra kerülve bebizonyította tehetségét, élt a számára adódó történelmi lehetőséggel, és nagy ívű pályája során olyat alkotott, amelynek hosszú távú jelentősége, utókorra hagyott öröksége csakis a magyar történelem legjelentősebb uralkodóinak és reformereinek a tevékenységéhez mérhető.

A könyv ugyanannak a korosztálynak a figyelmébe ajánlható, mint Mátyás király történetírójának, Galeotto Marziónak a könyve, amelyet a szerző Corvin Jánosnak ajánlott a következő szavakkal: "Mikor magamban meghánytam-vetettem, mi is volna megfelelő a te gyermeki korodhoz, hogy téged erényre serkentsen, eszembe ötlött királyi atyádnak némely pompás, bölcs meg tréfás mondása és tette. Úgy véltem, ez fog legjobban megfelelni korodnak" (Kardos Tibor fordítása).

Virágvölgyi András 21. századi krónikásként kommentárokkal, térképekkel, informatív ábrákkal kísért történelemkönyvet ír, amelyet két remek grafikusművész, Kelemen Ágnes és Jeney Zoltán illusztrációi keltenek életre. Az, hogy a könyv tartalmában és megjelenésében is a kor híres könyvtárának stílusát idézi, nem lehet véletlen: a Bibliotheca Corviniana könyvkincseinek hasonmás kiadásával a kötet megjelentetését szívvel-lélekkel gondozó Pytheas Kiadó hatalmas tapasztalatra tett szert.


Borhy László
a Magyar Tudományos Akadémia doktora
tanszékvezető egyetemi tanár

Followers